T-289 Miért jött Jézus Krisztus 10. rész

2025.03.02. 

Kedves Gyerekek!

A mostani alkalommal olvassuk el a Lukács Evangéliuma 9. rész 51-56-ig terjedő igeszakaszt: „Amikor pedig közeledett felemeltetésének ideje, elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe, és követeket küldött maga előtt. Azok útnak indultak, és betértek a samaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De nem fogadták be, mivel Jeruzsálembe szándékozott menni. Látva ezt tanítványai, Jakab és János így szóltak: Uram, akarod-e, hogy ezt mondjuk: Szálljon le tűz az égből, és eméssze meg őket? De Jézus feléjük fordult, megdorgálta őket, és ezt mondta: Nem tudjátok, milyen lélek van bennetek, mert az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse. Azután elmentek egy másik faluba.”

Még mindig van számunkra mondanivalója az Úrnak, azzal kapcsolatban, hogy miért jött ide közénk a Földre.

Ezeknek a felolvasott verseknek a végkifejlete az, hogy nem az emberek elveszítésére, megbüntetésére, hanem megmentésére jött. Amikor majd az ő dicsőségében jön újra vissza a Földre, ítélni is fog, akkor nem lesz kegyelem az ellenszegülőknek, de ebben az első eljövetelében ilyenről még nincs szó. Az igazságos ítélet előtt mindig van megtérésre felhívó szava az emberhez, ha másképp nem, a lelkiismeretén keresztül szól. Ebből láthatjuk, milyen szeretettel, irgalommal van hozzánk.  Ezzel szemben, milyenek is vagyunk mi, emberek? Sokszor hasonlóak a tanítványokhoz, akik itt az Úrtól kapott hatalmukat, arra akarták használni, hogy bosszút álljanak a samáriaiakon, akik nem adtak nekik szállást. Akarod, hogy tűz szálljon le az égből? Mintha a hatalmukat akarták volna fitogtatni, büszkén mutogatni. De ez az ötlet, a pusztítás szellemisége az ördögtől való volt. Ismerős nektek az a viselkedés, amikor valami nem tetszik és rögtön támadásba lendültök? Legjobb védekezés a támadás- mondja a közmondás. De a hívő embert ne ez vezérelje.  Sajnos velem is többször megesett már ilyen, de minden felgerjedés, harag vettessen ki közületek- figyelmeztet az Ige. Nem jó az, amikor a hirtelen indulatunk vezet minket, mert megsértjük, vagy valóban meg is sebesíthetjük a másikat, legtöbbször épp azt, akit szeretünk. Ezt később úgyis megbánjuk, és bár mindig megbánnánk, ha ilyen történik.

Még egy kicsit térjünk vissza arra, ami a tanítványok szívében is ott volt, és ez a bosszúállás. Ti magatokon is észre vehetitek ezt a bűnt, hogy bennetek is ott van. Amikor pl. testvéretek, barátotok véletlenül, vagy szándékosan megüt, megsért, rögtön az jön fel bennetek, hogy viszonozzátok. De sokszor még nagyobbat is adtok, mint amit kaptatok. És ennek mindig rossz a vége. Bennünket arra tanít az Úr Jézus, hogy magunkért bosszút ne álljunk, adjunk helyet Isten igazságos ítéletének. Lehet, nem látjuk meg a méltó büntetésüket, de Isten előtt, amikor majd meg kell állniuk, mindenkinek megfizet a tettei szerint. Isten viszont jogosan áll bosszút mindenkin, mert Ő mindenek Ura, igazságos, de szerető Atya is. A mi bűneink, is bosszúért kiáltanak. Viszont egy óriási dolog történt, mert Isten nem bennünket súlytott le haragjában, hanem az Úr Jézus állt oda és szenvedte el azt értünk ott a kereszten. Isten bosszúálló haragja szörnyű, erről nagyon sok esetben olvashatunk az Ószövetségben, amikor engedetlen volt az ő népe. Szörnyű kínokat szenvedtek, éhség, nyomor, ellenség kínzása. Sokakban felmerül a kérdés, hogy ha Isten annyira szereti az embert, hogyan lehet vele ilyen kegyetlen? Természetesen csak az kérdez ilyeneket, aki nem ismeri Őt. Aki Isten ellensége, gyűlöli Őt, visszautasítja a kegyelmet, azzal Ő nem lehet elnéző, az nem lenne igazságos részéről. Isten épp azért, hogy ne kelljen bosszút állnia rajtunk, adta az Ő Szent Fiát a keresztre. Őbenne büntette meg az egész világ bűnét, így menekülhetünk meg, ha hiszünk az Úr Jézus drága nevében.

Tehát az Úr Jézus nem elveszíteni jött az embereket, ezt a Földön való járásakor be is bizonyította. Megmenteni jött. Aki meg akarja menteni a másikat, annak az, valamilyen áldozatába kerül. Időt, energiát esetleg anyagi áldozatot is kell hoznia. Sokan vállaltak például nagy anyagi és büntetéssel, sőt halállal járó kockázatot, azzal, hogy üldözött keresztényeket, vagy zsidó embereket bújtattak el, hogy megmentsék őket. De a legnagyobb áldozatot mégiscsak Isten hozta, aki Jézus Krisztust, szeretett Fiát áldozta értünk! És Jézus Krisztus mindenét odaadta, azért, hogy megmentse az elveszett embert, bennünket, titeket egyesével személy szerint gyerekek! Ő magára vette a mi undok bűneinket, hazugságot, gyűlöletet, engedetlenséget és sorolhatnánk napestig még mi mindent! A bűn terhe nagyon nagy, szinte agyon nyom bennünket. Ezt az tudja igazán, aki már megtért. És neki minden ember bűnét magára kellett vennie. Ezt a borzalmas nagy terhet nem is tudjuk felmérni, de hálásak lehetünk, hogy ezt Ő némán elszenvedte, hogy megmentsen bennünket. A mi megmenekülésünknek csak egyetlen gátja van. „Hogyan menekülhetünk meg, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel?” Szóval, ha nem törődünk Jézus Krisztussal, nem térünk meg bűneinkből, nem üdvözíthet bennünket, nem menekülünk meg az örök szenvedéstől, kárhozattól. Az Úr már mindent megtett a mi megmenekülésünkért, mi nem tudjuk megtenni ezt a kis lépést? Kívánom, hogy mindenki, aki ezt most hallja, ne halogassa tovább a döntést, engedje, hogy Jézus Krisztus kinyújtott karja kiemelje a bűn mocsarából!  

Ámen